György egy tíz fős vállalkozást visz. Ő dolgozza ki a stratégiát, irányítja a marketing kampányokat, tartja a kapcsolatot a kulcs ügyfelekkel. Személyesen intézkedik, ha egy komolyabb probléma lép fel. Minden mást a tapasztalt és megbízható kollégái csinálnak.
Évente 20 milliót vesz ki a cégből. Szépen keres, prémium életmódot él.
Egy dolog aggasztja csupán: mi lesz, ha nem fog ennyit dolgozni. Ki fogja vinni a céget?
Ennél, úgy gondolom nagyobb a gondja.
Ha felvenne egy tapasztalt ügyvezetőt, akire rábízhatná a céget az nem lenne olcsó. Ha ez az ember csak 600.000Ft-ot szeretne keresni havonta, úgy az adókkal és járulékokkal együtt 13 millió forint kiadást jelentene évente (2019-ben).
Vagyis Györgynek csak évi hét millió maradna a korábbi húszból. Ráadásul most több ember helyett is dolgozik. Ha még egy marketing vezetőt is felvesz félállásban, akkor már könnyen egy fillér nélkül maradhat, vagy akár mínuszba kerülhet.
Ha ez így marad, a saját cége rabszolgájává válik.
Mit tehet?
Az egyik lehetőség, hogy a 20 milliós jövedelmének egy részét félreteszi megtakarításként és ebből építgeti a vagyonát. Ez ugyanaz, amikor egy jól fizetett alkalmazott félretesz nyugdíjra.
A másik megoldás, hogy a saját cégét kezeli úgy, mintha az egy vagyontárgy lenne.
Egy lakás például, amit kiadhatunk nem más, mint egy pénztermelő vagyontárgy. A bérleti díjból költenünk kell a rezsijére, a karbantartásra és időnkét a felújításra. A többi pénz tulajdonosként a miénk. Az is teljesen természetes, hogy nem mi takarítjuk és festjük a lakást.
A cég ugyanúgy pénztermelő vagyontárgy, mint a kiadó lakás. Az árbevételből költünk a napi működésre, az eszközök megújítására. Ami a költségek után megmarad az tulajdonosként a miénk. Eldönthetjük, hogy a tulajdonosi jövedelemből bővítjük az üzletet (mintha újabb lakást vennénk kiadásra) vagy megtartjuk a pénzt.
Megfordítva, a vállalkozásunk csak akkor működik vagyontárgyként ha tulajdonosi jövedelmet termel: azaz ha az árbevételből az összes többi költséggel együtt levonjuk az összeget, amit a saját feladataink elvégzéséért fizetnénk valaki másnak - és ez után még mindig marad pénzünk.
A tulajdonosi jövedelem
György megtehetné, hogy eladja a cégét és a pénzt egy, az övénél jobban termelő vállalkozásba (vagy lakásba) fekteti. Mellette pedig elmegy ügyvezetőnek a barátja vállalatába. Így továbbra is megkeresheti az évi 20 milliót plusz most már tulajdonosi jövedelme is lenne.
Persze nem azért építünk vállalkozást, hogy aztán mégis más szekerét toljuk. Ezért Györgynek leginkább azon kell munkálkodnia, hogy a cége akkor is elég jövedelmet termeljen, ha majd drága menedzserekkel váltja ki a saját munkáját. Vagyis elég hatékonyan működik ahhoz, hogy képes legyen osztalékot fizetni.
Példaként itt van néhány adat, ami mutatja hogy a különböző iparágakban az árbevétel mekkora százalékából lesz profit*
a hirdetéssel foglalkozó cégeknél átlagosan 12%
a tanácsadó cégeknél átlagosan 18%
az éttermeknél átlagosan 18%
az irodaszer ellátóknál átlagosan 5%
a szoftverfejlesztőknél átlagosan 22%
Láthatjuk például, hogy az irodaszer ellátóknál 100 millió forint árbevételből átlagosan 5 millió forint eredményt termelnek a cégek. Vagyis, ha György irodaszer ellátással foglalkozik, úgy egy 400 milliós, átlagos hatékonyságú céget kell építenie ahhoz, hogy megkeresse a 20 milliót akkor is, ha már nem dolgozik a vállalkozásban.
* Operating Margin adatok a CSIMarket adatbázisából