Szakmai kiválóság vagy hatékonyság?

Sok vállalkozó álma, hogy a cége minden területén a legjobb szakemberek dolgozzanak.

De vajon ez önmagában elég a sikerhez? Tapasztalatom szerint nem.

A kiváló szakmai munka csak akkor hoz üzleti eredményt, ha egy jól felépített és hatékony rendszer működteti. Olyan rendszer, amely nemcsak értéket ad a vevőknek, hanem a lehető legjobban kihasználja az erőforrásokat.

Ha ez hiányzik, könnyen előfordulhat, hogy egy versenytárs hasonló vagy jobb értéket kínál alacsonyabb áron.

Miért nem elég a szakmai kiválóság?

A hatékonyság ritkán „van beépítve” a mindennapi munkába. Sőt, sokszor épp a szakmai perfekcionizmus akadályozza meg, hogy valóban eredményesen működjünk.

Néhány hétköznapi példa:

• Kereskedelemben az értékesítők célja, hogy minél több vásárlást generáljanak. Ezért igyekeznek minél szélesebb kínálatot biztosítani, hiszen nem tudhatják előre, mit keres majd a következő vevő.

  
  

  Csakhogy a széles kínálat → nagy készlethez vezet, ami:

  • leköti a pénzt, amit más fejlesztésekre fordíthatnánk,

  • növeli a kockázatot, hogy rajtunk marad az áru.

    
    

• Szolgáltatásoknál (pl. könyvelés, szoftverfejlesztés, tréning) természetes, hogy a munkatársak a lehető legjobbra törekednek: pontos könyvelésre, letisztult kódra, naprakész tudás átadására.

  
  

  Csakhogy minél több időt töltenek egy fix díjas projekten, annál kevesebb kapacitás marad más munkára → így csökken a bevétel, vagy nő a munkaerő költség.

  
  

• Termelésben a drága gépek és munkaerő csak akkor térülnek meg, ha elegendő mennyiséget termelnek. Ha a gépek sokat állnak, vagy a munkatársak nincsenek lekötve közvetlen termelő munkával, könnyen előfordulhat: olcsóbb megvenni valamit, mint legyártani.

Hogyan teremtsünk egyensúlyt?

Nem elég csak árbevételi vagy szakmai célokat kitűzni.

Hatékonysági elvárásokra is szükség van.

• Kereskedelemben: az árbevételi és fedezeti célok mellé határozzunk meg készletméret- és forgási elvárásokat. Például: a készlet ne legyen nagyobb annál, mint ami a beszállítási idő alatt elfogy (biztonsági tartalékkal együtt).

• Szolgáltatásokban: szabjunk meg időkereteket az egyes feladatokra, és ügyeljünk arra, hogy azokat a megfelelő kompetenciaszinten végezzék. Azaz: ne a drágább munkaerő végezzen olyan feladatot, amit olcsóbb munkatárs vagy automatizálás is el tud látni.

• Termelésben: folyamatosan mérjük a kapacitáskihasználtságot, és optimalizáljuk a gyártási döntéseket, hogy a gépek minél nagyobb időarányban termeljenek. Gondolkodjunk a teljes folyamatban is: mit érdemes készleten tartani, mit saját gyártásban előállítani, és mit kiszervezni.

Egy fontos mutató a hatékonyság mérésére: ROA (Return on Assets)

A ROA azt mutatja meg, hogy a vállalat mennyire hatékonyan képes a rendelkezésére álló vagyonból nyereséget termelni. Minél magasabb az érték, annál hatékonyabban használja a cég a vagyonát.

Képlete:

ROA = éves eredmény ÷ összes eszköz értéke

az éves eredménynél használhatjuk a az adózott eredményt, de ha ki szeretnénk szűrni az adó és pénzügyi hatásokat akkor az üzemi (üzleti)eredménnyel érdemes kalkulálni

az összes eszköz értékét a mérlegben látjuk. Az átlaggal számoljunk, azaz (nyitó eszközérték + záró eszközérték)/2

Ez lehetővé teszi, hogy összehasonlítsuk saját vállalkozásunk hatékonyságát más, hasonló cégekkel is – akár nyilvános beszámolók alapján.

Összegzés

A szakmai kiválóság elengedhetetlen, de önmagában nem garantálja a sikert.

Az igazi áttörést az hozza, ha a minőségi munkát és a hatékonyságot egyszerre helyezzük fókuszba – így nemcsak jobban, hanem okosabban is dolgozunk.